a:7:{s:8:”location”;a:1:{i:0;a:1:{i:0;a:3:{s:5:”param”;s:13:”page_template”;s:8:”operator”;s:2:”==”;s:5:”value”;s:21:”page-ajanlatkeres.php”;}}}s:8:”position”;s:6:”normal”;s:5:”style”;s:7:”default”;s:15:”label_placement”;s:3:”top”;s:21:”instruction_placement”;s:5:”label”;s:14:”hide_on_screen”;s:0:””;s:11:”description”;s:0:””;}
Heroa:7:{s:8:”location”;a:1:{i:0;a:1:{i:0;a:3:{s:5:”param”;s:13:”page_template”;s:8:”operator”;s:2:”==”;s:5:”value”;s:14:”page-front.php”;}}}s:8:”position”;s:6:”normal”;s:5:”style”;s:7:”default”;s:15:”label_placement”;s:3:”top”;s:21:”instruction_placement”;s:5:”label”;s:14:”hide_on_screen”;s:0:””;s:11:”description”;s:0:””;}
Lábléca:7:{s:8:”location”;a:1:{i:0;a:1:{i:0;a:3:{s:5:”param”;s:13:”page_template”;s:8:”operator”;s:2:”==”;s:5:”value”;s:14:”page-front.php”;}}}s:8:”position”;s:6:”normal”;s:5:”style”;s:7:”default”;s:15:”label_placement”;s:3:”top”;s:21:”instruction_placement”;s:5:”label”;s:14:”hide_on_screen”;s:0:””;s:11:”description”;s:0:””;}
Új évad a szövetség színházaibanMagyarországi Német Színház
A színház előreláthatólag két bemutatót tervez a következő évadban. Színpadra állítják W. Shakespeare Szentivánéji álom című művét, mely egy nagyon izgalmas előadásnak ígérkezik. A Hamupipőke című meseelőadással pedig a legifjabb színházba járó közönségre is gondolnak.
A Jelen/Lét Fesztiválra a Szentivánéji álom című előadással készülnek.
Cervinus Teátrum
Az Akácember – Tessedik című musicalt szeretné hozni a Jelen/Lét fesztiválra. A Szarvasi Cervinus Teátrum 2024-ben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját.
Urartu Örmény Színház
Jövőre van Aznavour születésének 100. évfordulója, éppen ezért a fesztiválra az Én és a dal (Aznavour életműve) című zenés darabbal készülnek ősszel.
Karaván Színház
Két helyszínen játszanak, a Ráday utcában és a Kinizsi utcában, ahol főként kamaraelőadásokat mutatnak be. Az utóbbi időben osztálytermi előadásokat is létrehoztak. A Jelen/Lét fesztiválon a Deviancia című előadást szeretnék bemutatni, amit az idei Ördögkatlan Fesztiválon is bemutatnak.
Romano Teatro
Az új előadásuk címe: Képtelen tükörkép. Saját szövegeken alapuló zenés előadás, mely napjainkban játszódik és a környezet egyénre gyakorolt hatását mutatja be. Azokat a szituációkat, melyek az életben formálják az illető jellemét. A bemutatót a Jelen/Lét fesztiválra tervezik.
Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata
A társulat új bemutatója, A spalatói rejtély munkacímet viselő darab egy fordulatos krimi, mely az I. világháború előtt álló, soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchiában játszódik. Egy páratlan műkincs eltűnése számtalan bonyodalmat okoz az Adria-partján elterülő Spalatóban. A darab szereplői egytől-egyig valamilyen módon belekerülnek a szövevényes események láncolatába, mely események végül nem várt fordulatot hoznak…
Az előadást a társulat a Jelen/Lét Fesztiválon is szeretné bemutatni.
Artashat Örmény Nemzetiségi Színház
Az új évad tervezett bemutatója egy örmény népmesékből font zenés-bábos mesejáték a legkisebbeknek. A mesejáték segítségével az örmény kultúrát, zenét, hagyományokat, dallamokat, hangszereket ismertetnék meg a kicsikkel. Az előadás amellett, hogy történetet mesél el, interaktív is! Cseppszínház 1-4 éves korig. Ezzel az előadással kívánják színesíteni a fesztivál programját.
Theater Jetzt
A Déryné-program keretében a színház a pécsi Oberon Társulattal létrehozta a Bündeltanz( Batyutánc) című produkciót, amely a svábok elűzetéséről szól. Az előadás szinte minden alkotója érintett családokból származik. A közös alkotómunka eredményeként, a színészek rögzített improvizációi , a sváb zenei hagyományok és a történelmi emlékezet együtt alkot színházi egységet. A Theater Jetzt alapítója Ftank Ildikó játszik a produkcióban és az Oberon Társulattal már más alkalommal is dolgoztak együtt, ezért a Theater Jetzt koprodukcióban ezt az előadást hozná el a fesztiválra.
ANI – Budavári Örmény Színház
„Csak az a zeneszerző létezik, akinek játsszák a műveit” Kemény, figyelemre méltó intés az utókor számára. Az ANI- Budavári Örmény Színház döntött. Csiky Gergely bemutatóval emlékezik a kiváló örmény származású íróra. Lenyűgöző a történetmesélése, témái örök aktuálisak. 140 éves álmából ébresztették fel a Cecil házassága című színdarabot. A Nemzeti Színház házi szerzőjének oly’ gazdag az írói hagyatéka, hogy sok, Paulay Ede által rendezett darabból válogathatnak. Egy újabb remek és meghökkentő Csiky Gergely- színművel kívánnak részt venni a fesztiválon.
Cervinus Teátrum
A színház 2024.ben ünnepli önálló színházzá válásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Pozsgay Zsolt- Gulyás Levente az Akácember című musicaljét mutatnák be a fesztivál közönségének. 1767-et írunk. Új segédlelkész érkezik Szarvasra. Ezzel veszi kezdetét egy karizmatikus, személyiség konfliktusokkal, sikerekkel és kudarcukkal teli története. Nagyszabású, látványos produkció, mely Tessedik Sámuelnek állít emléket. Sok ténnyel, igazsággal, és fantáziával megírt rejtelmes történet hitről, kitartásról, szeretetről, árulásról és szerelemről.” Akképp nézzetek az akácra, bár kövek között szalad minden gyökérszála és vízben, földben szegény területen él, árnya és virága megkülönbözteti mindenektől. „
Malko Teatro
A színház a következő évadban két bemutatót tervez:
Nagy Kiril, a Malko Teatro friss szerzője, mindig is fontosnak tartotta a múlt dokumentálását, műveiben általában Bulgária különböző történelmi elemeit vegyíti fikcióval. Novelláiban, rendszeresen bolgár témákat dolgoz fel. Az „Absztrakt” egy 2023-as novellájának színpadi adaptációja.
A történet ezúttal egy párizsi galériában játszódik, ahol egy bolgár képzőművész kiállításmegnyitójának előkészületei zajlanak. Egy Bulgáriából származó alkalmazott éppen a galériát takarítja, miközben Popov az utolsó simításokat végzi a kiállítási tárgyakon. Kiderül, hogy az őr rájuk zárta az épületet, így az egész éjszakát ott kell tölteniük, kettesben… A szerző több motívumot merít a 2022 nyarán megjelent regényéből, a „Sárgaházi etűdök”-ből.
Marlene Dietrich neve mára két dolgot jelent a közönség számára, dalok és filmek.
Hadzsikosztova Gabriella évek óta kutatja és gyűjti a Marlene Dietrichről szóló könyveket, felvételeket, képeket, filmeket, interjúkat, és csodálatos dolgokat talált. Hemingway és Dietrich szenvedélyes levelezése, írások az Erich Maria Remarquehoz fűződő drámai szerelméről, lányának Maria Elisabeth Riva-nak „Anyám Marlene” című regénye és Dietrich önéletrajza, nem csak egy fantasztikus életet rajzolnak ki, de így együtt kortörténetté is válnak.
Ezekből az írásokból merítve írt bolgárul rövid jeleneteket és történeteket Hadzsikosztova Gabriella, mintegy hátteret adva ezzel a daloknak, amik először hangzanak el bolgár fordításban, az Anyám Marlene című előadásban.
Előreláthatóan az Absztrakt című előadást szeretnék bemutatni a Jelen/Lét Fesztiválon.
Vertigo Szlovák Színház
A színház a következő évadban egy izgalmas, érdekes előadást kíván bemutatni Hogyan nem kell félni a kígyóktól címmel.
Több év kihagyás után újra színre lépnek a Vertigo Szlovák Színház amatőr színészei. A színpadon utoljára 2020. februárjában találkoztunk velük egy előadás alkalmából, nemsokára jött a covid, hosszú bezártság…. Aztán lassú „ébredés”, újrakezdés. És jelentkeztek a színház – többségében alapító – tagjai is, azzal a kívánsággal, hogy újra szeretnének játszani. A Hogyan nem kell félni a kígyóktól c. vígjáték kimondottan nekik íródott, szerzője a neves szlovák dráma- és forgatókönyvíró Zuzana Križková. Egy eldugott falu eldugott szanatóriumába három idősebb nő érkezik. Sorsuk, életük nem mondható vidámnak, a szanatóriumba azzal a céllal is érkeznek, hogy megértő lényre találjanak, hogy ne legyenek egyedül, olyan is van köztük, akit tulajdonképpen rákényszerítették, hogy ideutazzon. A szanatóriumban egy középkorú férfi viseli gondjukat, aki egyben valamiféle kulturális referens az intézményben. Nem tudjuk, ki ő valójában és ebből adódnak a bonyodalmak. A három nő eleinte nem táplál nagy szimpátiákat egymás iránt és a helyzet csak lassan oldódik…
A színdarab próbái elkezdődtek és reményeink szerint a darabot be tudjuk mutatni a 2024-es Jelen/Lét fesztiválon.
Gergely László vándor-díjban részesült Csasztvan András és Rusz Milán„Az életünket sokszor saját életsorsunk irányítja, anélkül, hogy tudnánk róla. Mindenki hozza a saját életét, de ugyanakkor a darabokon, a szövegeken keresztül találkozunk, ütközünk és keressük a megoldást. Keressük azt, amivel majd ki lehet állni a függöny elé. A színház az mindig a pillanatoknak a művészete. Megismételhetetlen.„
– a fenti szavak a rendező, színházalapító, ízig-vérig színházi ember Gergely Lászlótól származnak.
A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Lacinak köszönheti a létét. Ha tetszik, ő rakott minket össze, ő alkotta meg belőlünk ezt a specifikus puzzle-t. Laci ismerte a kirakós játék titkát, a darabkák egy időután saját maguktól találják meg a helyüket. Nehéz nélküle játszani, de próbálkozunk. „találkozunk és ütközünk, keressük a megoldást”.
A Nemzetiségi Színházi Társulat úgy döntött, idén alapít egy vándor-díjat Gergely László emlékére. Ezt a díjat, melynek a társulatunk tagja, Álmosd Phaedra volt az ötletadója, minden évben a Jelen/Lét Fesztivál ideje alatt szeretnénk odaítélni annak a társulatnak, vagy színésznek, rendezőnek, dramaturgnak, előadásnak, díszlet-és jelmeztervezőnek, színházi zenének, színpadképnek, és még sorolhatnánk, aki, illetve amely abban az évben a leginkább közvetítette Gergely László elgondolását a színházról. A Jelen/Lét Fesztivál Laci számára nagyon fontos volt. A nemzetiségi színházak találkozását, ütközését, megoldásait Laci rendkívül izgalmasnak találta, olyasvalaminek, ami gazdagítja a magyar színjátszást.
Éppen ezért a Gergely László-Vándordíjat elsőként két olyan kollégának ítéljük oda, akik a Jelen/Lét Fesztivált életben tartják, érte küzdelmeket is vállalva, a fesztivált mindannyiunk nagy örömére, évről –évre megszervezik. A Gergely László Vándordíjat idén Csasztvan Andrásnak a Nemzetiségi Színházi Szövetség elnökének és Rusz Milánnak, a Magyarországi Szerb Színház igazgatójának adjuk át.
A JELEN/LÉT Fesztiválon a nézők évről-évre szerb, bolgár, horvát, cigány, görög, örmény, szlovák és német előadásokat láthatnak, nagyrészt anyanyelven, magyar felirattal. Idén 2023-ban, workshopok is színesítették a palettát!
SZÍNÉSZIIMPROVIZÁCIÓ
Előadó: Predrag Vuković – Pedjolino
„Egy ember mozdulatlanul áll a színpadon, és magára vonja a figyelmünket. A másiknak nem sikerül ugyanez. Nekem csak ez a különbség számít. Mi ez a különbség? Mit jelent kémiailag, pszichikailag, fizikailag? A sztár kézjegyét? Egyéniséget? Nem. Ez így túl egyszerű lenne. Nem ez a válasz. Nem tudom, mi a válasz. De azt tudom, hogy itt, az előbbi kérdésre adott válaszban találhatjuk meg egész művészetünk kiindulópontját.”
Peter Brook
Predrag Vuković – Pedjolino drámapedagógus, tévés műsorszerkesztő, újságíró, színházi bohóc, gyermeksztár, „mókamiki”. A „Nova osećajnost” színházban dolgozott Borka Pavićević mellett, ahol részt vett híres rendezők workshopjain a Bitef alatt. A hollandiai Dzang Edwards színiakadémián végezte tanulmányait. A szerb legenda Ljuba Tadić mellett dolgozott a Magaza Színházban, azon kívül Ljubiša Ristić Shakespeare fesztiváljának egyik megálmodója volt. Hollandiában Peter Brook tartott rendszeresen workshopokat az akadémia diákjai számára, Predrág tanulmányozta Brook munkamódszerét, átvette metódusának sajátosságait és kialakította saját módszerét, különösen a színész-néző viszony megformálásának tekintetében.
https://jelenletfesztival.hu/improvizacios-technika/
COMMEDIA DELL’ARTE – a karakteralkotás és az improvizáció technikája
Előadó: C. Nagy István
C. Nagy István pantomimesként kezdte színházi pályáját. A Szófiai Színművészeti egyetemen tanított, amikor elkezdett foglalkozni a karakteralkotással. A színész munkájának egy új irányát találta meg a Commedia dell’arte figuráiban. A külső forma, a testtartás, a mozgás stílusa tapasztalatai szerint olyan erősen hatnak a színészre, hogy az ezek segítségével létrehozott figura önálló életre kel, improvizál. Persze ezt könnyű leírni, annál nehezebb elsajátítani. 4 óra csak arra elég, hogy megismertesse a módszert, megértesse – ez tanulható.
A Commedia dell’arte hatása máig eleven a drámaírásban és a színjátszásban is. Kialakulása során kölcsönösen hatottak egymásra az állandó karakterek, típusok (tipi fissi) kész, kiforrott jellemek és a cselekmény felépítését is nagyban meghatározták. A színészek munkáját az előre betanult szövegrészek mellet, rögtönzött fogások egész sora segítette, melyeket az alkalomhoz illően variálhatott. Az előadás varázsa – miután a közönség nagyrészt ismerte a darabok tartalmát – kizárólag a színész egyéniségén, improvizatív készségén és tehetségén múlott.
A workshop végén az aktív résztvevőknek és nézőknek is lehetőségük volt kérdéseket feltenni.
https://jelenletfesztival.hu/commedia-del-arte-technika/
DEMIDOV MÓDSZER
Előadó: VADIM GUSEV – színművész, pedagógus, a nemzetközi Demidov Intézet végzős növendéke
A Sztanyiszlavszkij-módszer megteremtője
Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij – orosz színész, rendező és színigazgató. Elméletével és színészképzési módszerével alapjaiban változtatta meg a színjátszást.
Nikolaj Vaszilijevics Demidov, Sztanyiszlavszkij tanitványa, kollégája. Ő volt az, aki elsőként a Színész munkája című könyvet nyomdába szerkesztette. Később Sztanyiszlavszkij a módszerét továbbfejlesztette, azon kívül kialakította saját színészképzési módszerét, amely mestere tanításán alapszik.
Ennek a Demidov-módszernek a megismerését és gyakorlását ajánljuk fel a workshopunkra jelentkező kezdő, és hivatásos színészeknek egyaránt.
Sztanyiszlavszkij megalapítja 1898-ban a Moszkvai Művész Színházat, a színészképző iskolát Demidovra bízza.
Demidov módszerének a legfőbb jellemzője, hogy különleges színpadi etűdöket dolgozott ki, amelyek egyszerre fejlesztik a színész eszköztárának minden elemét. Ezek az úgynevezett Demidov – etűdök.
Nála a színésznevelés legfontosabb elemei:
https://jelenletfesztival.hu/demidov-technika/
CHUBBUCK TECHNIKA
Előadó: Adam Davenport
Adam Davenport a The International Acting Studio (TIAS) alapítója és művészeti vezetője. Belgrádi és budapesti stúdiójában közel 100 színész sajátította el a technikát, köztük: Jelena Gavrilović, Slaven Došlo és Anastasia Everall (Južni Vetar). Tanítványai Adam segítségével kaptak olyan nemzetközi produkciókban szerepeket, mint a The Crown a Netflixnél, valamint a Universal, a Sony, az Amazon Prime és a Legendary Pictures stúdióprojektjeiben.
Devenport a Yale Egyetemen végzett, tagja a National Alliance of Acting Teachers, és a balkáni régió egyetlen színésztanára, akinek képesítése van a Chubbuck-technika oktatására. 26 évesen ő volt a legfiatalabb rendező az „Acting Studio”-ban. Tíz éven keresztül dolgozott együtt az Oscar-díjas és Emmy-díjas Melissa Leóval, és kulcsszerepet játszott a 2011-es „A harcos” című film legjobb női mellékszereplőjének járó Oscar-kampányában is.
Ő kapta meg a Panavision New Filmmaker-díjat, Paul Thomas Anderson és Steven Soderbergh által megosztott megkülönböztetés első filmkészítési munkájuk során. Tagja a Screen Actors Guildnek, az Actors Equity Associationnek, a Television Academy-nek, a Recording Academy-nek Grammy-szavazóként és az Európai Filmakadémiának. Legutóbb Kate Hudson oldalán játszott az Üveghagyma című Netflix-filmben, amiért osztozott a Satellite Awards és a Critics Choice Awards legjobb együttes szereposztásért járó díján.
Ezen a workshopon az Oscar-díjas Chubbuck-technika színészi eszközeit ismerhették meg a résztvevők, ami előnyt jelenthet számukra castingokon angol és más nyelvű filmforgatásokon. A virtuális szereplő válogatások és saját magunkról készített felvételek száma a világjárvány kezdete óta az egekbe szökött. A casting rendezőket, ügynököket és producereket napról-napra egyre több színész által beküldött, több száz színészek által készített felvétel várja. Mitől lehetnek a magyar színészek versenyelőnyben, és hogyan tűnhetnek ki a nemzetközi mezőnyben az egyre telítettebb és telezsúfolt válogatásokon?
A résztvevők egy angol nyelvű filmből vagy televíziós műsorból kaptak feldolgozásra egy jelenetet, így készültek fel a workshopra.
https://jelenletfesztival.hu/chubbuck-technika/
A JELEN/LÉT 2023. Fesztivál sokszínű előadásaiA világesemények tükrében minden eddiginél fontosabb, hogy a 13 hazai nemzetiség előadóművészei, előadóművészeti intézményei ismét együtt mutatkozhattak, közös színházi ünnepen állhattak újra a közönségük elé. Összegzőnkben bemutatjuk a tizenhárom hazai nemzetiség, JELEN/LÉT Fesztivál keretein belül színpadra hozott előadásait:
HEREČKY /SZÍNÉSZNŐK
A Vertigo Színház mindig meg tudott minket lepni kitűnő előadásaival a JELEN/LÉT Fesztiválon és ez most sem volt másképp!
Színészképzésre nem csak azok a fiatalok jelentkeznek, akik a Színművészeti Egyetemre szeretnének bejutni, néha előfordul, hogy más okból is vállalkoznak a tanfolyamra érdeklődők.
Például három hölgy: egy volt állami hivatalnok, egy biztosítási ügynök és egy fordító. Nem a felvételi a céljuk, hanem, hogy meg tudják oldani a problémáikat szomszédjukkal, partnerükkel, vagy egyszerűen csak a férfiakkal…
A tanfolyamot záró vizsga – a Rómeó és Júlia balkon jelenete – egy ponton azonban burjánzó groteszkbe vált. A személyes történetek, párkapcsolati viszályok, szerelmi csalódások, vagy akár a politikából való kiábrándultság komikus, néhol tragikomikus jelenetekbe torkollik, ami kabaré-dalokkal fűszerezve a humor, szenvedés és felszabadító nevetés koktéljává változik.
TÜNDÉRSÁS HOTEL & SPA
A Tündérsás Hotel & Spa színjátéka komédia a javából, ahol a kikapcsolódásé és a nevetésé volt a főszerep!
A darabban hat nő áll a középpontban, akik saját nemzetiségi történeteivel hozzák létre a végeredményt. Minden szereplő más-más habitusú, más kultúrájú, más élet és történeti háttérrel rendelkezik.
Az előadásban olyan szituációk és helyzetkomikumok kerülnek a középpontba, ahol a néző magára ismerhet és jól szórakozhat. A sztereotípiákat is tápláló tulajdonságok hamar kiütköznek és vicces, fordulatos történetekké alakulnak át.
A karakterek beszélgetései során a darab végére világossá válik, hogy bár különböző szemléletmóddal és problémamegoldással közelítenek a férfiakhoz, mindenki egyet akar; szeretni és szeretve lenni.
KARAMAZOV ALJOSA UTOLSÓ NAPJA
A Magyarországi Szerb Színház szerb nyelvű produkciója, oratórikus monodrámája Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei nyomán került bemutatásra a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A Karamazov Aljosa utolsó napja egy sajátos, apokrif hangvételű misztériumjáték Dosztojevszkij prózai műveinek, naplóinak, leveleinek felhasználásával. Mindemellett megjelennek benne a 19. század orosz misztikus irodalmából és a lázadó értelmiség manifesztumaiból vett szövegek is.
Ez a pravoszláv liturgikus énekekkel átszőtt monodráma valójában egy megtisztulásra vágyó bűnös lélek gyónása, amelyben felismerhető a jóra vágyó, ám világmegváltó, hamis eszmék bűvöletében és alantas emberi ösztönök fogságában vergődő ember belső küzdelme is.
Dosztojevszkij szavaival élve: „Itt a sátán harcol Istennel, és a csatatér – az emberek szíve”.
ZEBRA
Jana Dobreva, a neves bolgár írónő néhány évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ír egy darabot Hadzsikosztova Gabriellának.
A darab története rém egyszerű. Középkorú nő áll egy útkereszteződésben és képtelen átmenni. Úgy érzi, az élete elért egy olyan pontig ahonnan nem lehet továbblépni.
Megpróbáltunk kikísérletezni egy olyan új színházi formát, ahol a különböző műfajok nem együtt, egymásnak alá- vagy fölérendelve segítik a drámai hatást, hanem mintha darabokra tépnék a szöveget, és minden műfaj csak a maga koncával törődne. Az egyik elénekli, a másik eltáncolja, a harmadik filmet készít belőle, a negyedik elmutogatja… de mit sem törődik a többi résszel.
Az egység csak a nézőben születhet meg. Ő az alkotás utolsó eleme.
SZOTYIKOTYI
Gyermekien őszinte, tiszta lélekkelmeséli el az írónő a cigányok vándorlásának gyönyörű történetét melyet ebben a megható, humoros és tanulságos előadásában láthattak a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A történet az időtlen időkben játszódik, amikor a szereplők (Fahéjka, Szotyikotyi, Zengzúgmarci, Izmoskázmér) hazát keresnek maguknak, mert ők sehová sem tartoznak, tehát vándorolnak, míg egyszer csak a király megszereti és országába fogadja őket. Ennek az az oka, hogy a király hosszú évek óta szomorú, bánatos, nem tud nevetni.
Hírét veszik ennek a vándorló kis csapat is, így hát elhatározzák, hogy megkeresik a királyt, hogy megnevettessék, hiszen mást sem csináltak eddig a hosszú útjukon, minthogy szórakoztatták a népeket a táncukkal, énekükkel, féktelen jókedvükkel. Ehhez a nézőket, a gyereket is bevonják, hogy együtt sikerülhessen a lehetetlen: a király tudjon újra nevetni!
MILADA HORÁKOVÁ
A Kassai Állami Színház létrehozott egy produkciót a cseh Milada Horáková életéről, akit igazságtalanul ítéltek el és végeztek ki az 1950-es évek kommunista Csehszlovákiájában zajló legnagyobb koholt politikai perben.
A Šoth által jegyzett előadás egy multimédiás táncszínház, amely nem „táncba hívó” témákat dolgoz fel. Korábbi rendezéseiben is lenyűgöző, drámai sorsokat jelenített meg.
A történet feldolgozása egyedülálló abban a tekintetben is, hogy több művészeti ágat –tánc, dráma, zene, színjátszás és opera, – is felölel.
GYERE HAZA, MIKKAMAKKA!
Közönségünk szabadon engedhette gyermeki fantáziáját ezen a kalandos, színes élményekkel teli előadáson a JELEN/LÉT Fesztiválon. Lázár Ervin “Gyere haza, Mikkamakka!” darabja egy zenés mesejátékként valósult meg a Karaván Színház előadásában.
Mikkamakka, a kisfiú furcsa lényekkel találkozik. Olyanokkal, akiket az emberek nem fogadtak el annak, akik. De hova lehet menni annak, akit a többiek nem fogadnak be, mert szeret okoskodni? Vagy túl jó a szíve, de nem tudja mennyi 2X2? És annak, aki már nem kell a cirkuszba, mert megöregedett? Vagy annak, akinek kék a színe? Vagy egyszerűen megunták, hogy szeleburdi és mindent elfelejt?
Mikkamakka elhívta hát őket a világ egy eldugott részébe, a Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol önmaguk lehetnek, és ahol együtt élhetnek békességben, szeretetben. Nem is sejtik, hogy valaki ezt a kis békességet és szeretetet is elirigyli és félelmet, gyűlöletet akar szítani köztük. Mikkamakka ráadásul épp nincs odahaza. Vajon meg tudják védeni magukat a bajban?
Az előadás e nem mindennapi társaság mindennapjait mutatta be a Négyszögletű Kerek Erdőben, ami talán nincs is olyan messze tőlünk…
ÉJJEL OTT JÁRTAM NÁLAD
Dramatizált módon keltek életre az örmény irodalom szerelmi költészetének legszebb ékkövei, Nahapet Kucsak, a legelső misztikus trubadúr művei, verses előadásban a Nemzeti Színház színpadján.
Az örmény hajrenek, rövid, nyolc soros versek, melyek a középkor XIII. és XIV. századainak legnépszerűbb versformái voltak, melyek követik a népdalok dinamikáját.
Jelen előadás ezen költemények átirataiból és különlegességnek számító mai, modern hajrenekből épül fel, melyeket ebben a formában most először hallhatta és láthatta a közönség. A szerelmes verseket az alkotók táncképek közé fűzték, némelyikük pedig dalban, mai hangszerelésben és zenei kísérettel hangzottak el.
SCHLEIER – FÁTYOL
Kai Hensel kortárs német író darabja izgalmas nézőpontból vizsgálta korunk egy legnagyobb kórtünetét, a függőséget, a Theater Jetzt előadásában.
Hanna szép, fiatal háziasszony, egygyermekes édesanya, szerető feleség. Egy szép, bár épp felújítás alatt álló kertes ház az otthona. Mérnök férje épp első maratonjára készül. Az ideálisnak tűnő életből valami mégis hiányzik…
Képes lehet-e valaki együtt élni súlyos függőségével úgy, hogy családja, közvetlen környezete ne szenvedjen kárt? Lehet-e igazán boldog az, aki függő?
A középiskolásoknak (is) szóló előadást közös beszélgetés, feldolgozás zárta drámatanár vezetésével.
WOYZECK
Büchner írása soha nem volt ennyire aktuális, melynek különleges üzenete van a mai kor emberének akit manipulatív eszközök sokasága vesz körül. Olyan mintha kortárs tükörbe pillantottunk volna Woyzeck előadásában a JELEN/LÉT Fesztiválon.
„Minden ember szakadék, szédül,aki belenéz…”
Franz Woyzeck egyszerű közlegény. Házasságon kívül született kisfiát és barátnőjét elkeseredetten szereti. Annak érdekében, hogy családját el tudja tartani, testét áltudományos orvosi kísérletek számára ajánlja fel. Woyzeck szüntelenül hajszolja magát: hogy elég pénzt keressen, hogy szeressék, hogy mindenkinek megfeleljen. Felettese, orvosai is addig hajszolják, amíg ki nem ölnek belőle minden emberséget.
Georg Büchner e drámatöredékében olyan társadalmi modellt állít fel, ami ma is érvényes: nem az egyén terhelhetősége vagy gyengesége áll a középpontban, hanem egy arrogáns és képmutató társadalom erőszakossága, mely a kiváltságokért, a pénzért és a hatalomért folytatott küzdelemben nem rest Woyzeck-et mentálisan és testileg is megtörni. Amikor mindez tragédiába torkollik, az egész nem jelent többet egy újabb tökéletes gyilkosságnál.
BOG MASAKRA – AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE
Irónia, humor, és az emberi természet kettősségét kíméletlenül leleplező előadás.
Szinte ajándékkal felérő lehetőség, a világhírű francia drámaíró, Yasmina Reza vígjátékának színpadra állítása. Ez a kortárs francia színmű a frankofón színjátszás teljes történeti örökségéből táplálkozik, többek között megtalálhatók benne a burleszk-szerű jeleneteket sejtető szituációk, csakúgy mint a finoman, elegáns humorba burkolt tűpontos társadalomkritikát megfogalmazó párbeszédek.
Ennek a kortárs darabnak értelemzésére vállalkozik tehát négy horvát színművész, egy szitkom-szerű tévés produkció keretein belül. Odaadó és koncentrált munkájuk váratlan irányt vesz egyapró közjátéknak köszönhetően, de minden körülmény ellenére tartani akarják magukat az alapmű szellemiségéhez.
Yasmina Reza zseniális vígjátéka és a négy színművész elhivatott, tehetséges munkája, valamint a színpadi helyzetet újraértelmező váratlan esemény olyan elegyet hozott létre, amelyben a humor többféle nézőpontból felkínált értelmezési lehetőséggel keveredett.
A GYŰLÖLET MOSOLYA
Zenés film és színházi dráma vegyült „A gyűlölet mosolya” című előadás fiktív történetében a JELEN/LÉT Fesztiválon. A darab érintette a 2008-2009-es években, Európán végigsöpört gyűlölet-és rasszista hullámot, melyből sajnos Magyarország sem maradt ki.
Szerelem, rasszizmus, gyermeküket féltő szülők és családi tragédia szálain fut a darab története, na meg egy cigyány szélhámosén aki mindenkit meg tud vezetni és rábeszélni, hogy vegye meg amit árul, még akkor is, ha nincs rá szüksége. Ő az egyedüli figura, aki oldja a feszültséget karakterével, és a drámában egy kis mosolyt csal a közönség arcára.
A Gyűlölet nem eredményezhet mást csak tragédiát.
A színdarabban átjárás volt a filmvászon és a színpad között, a tömegjelenetek filmes betétként készültek el a színdarabhoz.
VARSÓI MELÓDIA
A szerelem himnuszának is szokták nevezni Leonyid Zorin Varsói melódiáját, mely a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulatának előadásában került színpadra a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A kivételes darab esetében Anastasija Kargina orosz színésznő megtanult magyarul, hogy ezt a szerepet eljátszhassa. Pásztor Máté kiváló magyar fiatal színész méltó partnere abban, hogy a nagyorosz lélek lírai hangjait megszólaltassa.
Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes művész számtalanszor eljátszotta színpadon a darabot Zsurzs Katival, amiből Tv-játék is készült, most megrendezi – teljes élet és szakmai tapasztalatát belevíve.
Megismerünk egy lengyel lányt és egy orosz fiút, akik 1946-ban Moszkvában egymásba szeretnek. A történelem közbeszól: egy kommunista rendelet miatt nem házasodhatnak össze. Új életet kezdenek, távol egymástól. Egy évtizeddel később már mindketten házasok. Majd eltelik újabb tíz év, amikor találkoznak, és a régi érzelmek újra fellángolnak. De vajon beteljesedhet-e a kapcsolatuk?
SOPHOCLES: ANTIGONE
Az ókori görög drámák hangulatát idézte aNemzeti Színház Nagytermében, magyarországi görögök és az anyaországiak előadásában ez a fantasztikus produkció.
Mai válságokkal terhes világunkban az ember globális kiszolgáltatottságában, túlélésének érdekében fogódzkodókat keres, melyet kizárólag múltunk erkölcsi-etikai történetiségének vázszerkezetében találhatja meg.
Sophocles Antigone drámájának intenciói 2000 év óta érvényesek, újraértelmezésük a mű modern adaptációja -akár egy színházi előadás keretében tényleges „ segítséget nyújthat „ létünk bonyolult létszerkezete értelmezésének szövevényében.
Platon és Aristoteles sok mindenben ellentmondott egymásnak, de a demokrácia szükségességét mindketten pejoratív módon ítélték meg. Pontosan látták, hogy a közérdek és a magánszféra nehezen egyeztethető össze. AzAntigoné nemcsak a zsarnokság és a testvéri szeretet összetűzése, hanem a közösség és az egyéni érdek követelményének emblematikus probléma felvetése.
Az ember rendeltetésének nincs más lehetősége, mintsem ennek a feloldhatatlan ellentmondásnak a „harmonikus rendbe állítása” az erre való okvetlen törekvés. Ebben az útkeresésben válhat az ember Sophocles nyomán a „legcsodálatosabb lénnyé”.
Nem tudunk másik országról, ahol a kisebbségben lévő, más nemzetiségi kultúrát is ápoló közösségek egy egész hétig jelen lehetnek fővárosuk Nemzeti Színházában.
Magyarország Kormányának és Nemzet Színházának támogatásával idén hatodik alkalommal vehette igénybe a tizenhárom hazai nemzetiség a ferencvárosi épületet, hogy bemutassák a nemzetiségi színházak legfrissebb alkotásait.
A Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával megvalósuló Fesztiválon a nézők évről-évre szerb, bolgár, horvát, cigány, görög, örmény, szlovák és német előadásokat láthatnak, nagyrészt anyanyelven, magyar felirattal, azonkívül workshopok és színészportrék színesítik a palettát.
A Miniszterelnökség és a KIM támogatásával jött létre a JELEN/LÉT Fesztivál, a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje a Nemzeti Színházban, amely 2023-ban a 10. Színházi Olimpia keretein belül zajlott le és programja bekerült az Olimpia hivatalos eseményei közé.
A VI. JELEN/LÉT Fesztivált Soltész Miklós államtitkár és Vidnyánszky Attila nyitották meg a Nemzeti SzínházbanMagyarországon a tizenhárom nemzetiség békességben és jó barátságban él egymás mellett, amit a Jelen/Lét Fesztivál is mutat – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Nemzeti Színházban. A nemzetiségi színházak fesztiválján, a VI. Jelen/Lét Fesztivál kilenc napján 15 társulat mutatkozik be.
Soltész Miklós a Jelen/Lét nyitóadása előtt, amelyet a Kassai Állami Színház az 1950-es évek kommunista Csehszlovákiájában zajló legnagyobb koholt politikai perben igazságtalanul kivégzett Milada Horáková életéről állított színpadra, köszönetet mondott a társulatnak, amiért a darabot Esterházy János csehszlovákiai magyar mártír politikus emlékének ajánlják.
Ez mutatja, hogy magyarok és szlovákok „minden szempontból egymáshoz vannak kötve” és barátságban tudtak élni az elmúlt évszázadokban – mondta, hozzáfűzve: „most is barátságban kell élni egymással”.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: „mindnyájunknak dolga van azzal, hogy Magyarországon a nemzetiségek jól érezzék magukat”.
„Minden nemzetiség Magyarországon lehetőség, hogy hidakat építsünk a környező országok nemzetei, kultúrái felé” – hangoztatta a kulturális hasonlóságokat sorolva és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva Vidnyánszky Attila.
A Jelen/Lét Fesztivál a Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával valósul meg, a 10. Színházi Olimpia egyik felvezető eseményeként.
A Magyarországi Nemzetiségi Színházak JELEN/LÉT 2023. FesztiváljaNem tudunk másik országról, ahol a kisebbségben lévő, más nemzetiségi kultúrát is ápoló közösségek egy egész hétig jelen lehetnek fővárosuk Nemzeti Színházában.
A világesemények tükrében minden eddiginél fontosabb, hogy a 13 hazai nemzetiség előadóművészei, előadóművészeti intézményei ismét együtt mutatkozhassanak, közös színházi ünnepen állhassanak újra a közönségük elé.
Magyarország Kormányának és a Nemzet Színházának támogatásával idén hatodik alkalommal veheti igénybe a 13 hazai nemzetiség a ferencvárosi épületet, hogy bemutassák a nemzetiségi
színházak legfrissebb alkotásait. A Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával megvalósuló Fesztiválon a nézők évről-évre szerb, bolgár, horvát, cigány, görög, örmény, szlovák és német előadásokat láthatnak, nagyrészt anyanyelven, magyar felirattal azonkívül workshopok és színészportrék színesítik a palettát.
A Miniszterelnökség és a KIM támogatásával jön létre a JELEN/LÉT Fesztivál, a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje, a Nemzeti Színházban, amely a 10 Színházi olimpia
keretein belül zajlik és programja bekerült az Olimpia hivatalos eseményei közé.
A JELEN/LÉT Fesztivál idei részletes programja megtekinthető a fesztivál honlapján:
https://www.jelenletfesztival.hu
Elismerésben részesült Gyorgyev Bránimír
Átadták a színházi háttér- és kiszolgálószakmák művelőit elismerő Magyar Teátrum Díjakat hétfőn este a Budapesti Operettszínházban. Idén 13. alkalommal rendezték meg az ünnepi gálát, melyek keretében eddig összesen 96 díj került kiosztásra, az idei 9 díjazottal ez a szám 105-re emelkedett. A 2010-ben alapított Magyar Teátrum Díjra jelöléshez két, állami díjjal elismert színművésznek és a jelölő színház igazgatójának együttes javaslata szükséges – áll a Magyar Teátrum Díjátadó Gála sajtóközleményében. Nemzetiségi különdíjban részesült Gyorgyev Bránimír, a Magyarországi Szerb Színház művészeti titkára.
A díjazottak az elismerő kitüntetéseket a jelölő anyaszínházak igazgatóitól, a Magyar Teátrumi Társaság elnökségi tagjaitól és a gálaestet támogató szervezetek képviselőitől vehették át.
A Magyar Teátrum Díj alapítója és ötletgazdája, Fekete Péter a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ igazgatója kiemelte: „karácsonyhoz közeledve jó egy kicsit megállni, hátra nézni és megköszönni sikereinket a mögöttünk állóknak, akik mindennapi munkája nélkül a színházi előadások nem születhetnének meg.
A legnagyobb színházi érdekképviseleti szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság több, mint egy évtizede alapította a színházi háttérszakmák képviselőit elismerő Magyar Teátrum Díjat. Ezt az elismerést minden évben azok kapják, akik láthatatlanul, a rivaldafény mögött dolgoznak a sikeres színpadi produkciókat működtető gépezetben.
2022. december 19-én, a Budapesti Operettszínházban Gyorgyev Bránimír kapta a Nemzetiségi Különdíjat, aki a Magyarországi Szerb Színház művészeti titkáraként érdemelte ki az elismerést. Bránimírt Mikó István és Benkő Péter színművészek, valamint a Magyarországi Szerb Színház igazgatója, Rusz Milán ajánlotta a díjra.
