A világesemények tükrében minden eddiginél fontosabb, hogy a 13 hazai nemzetiség előadóművészei, előadóművészeti intézményei ismét együtt mutatkozhattak, közös színházi ünnepen állhattak újra a közönségük elé. Összegzőnkben bemutatjuk a tizenhárom hazai nemzetiség, JELEN/LÉT Fesztivál keretein belül színpadra hozott előadásait:
HEREČKY /SZÍNÉSZNŐK
A Vertigo Színház mindig meg tudott minket lepni kitűnő előadásaival a JELEN/LÉT Fesztiválon és ez most sem volt másképp!
Színészképzésre nem csak azok a fiatalok jelentkeznek, akik a Színművészeti Egyetemre szeretnének bejutni, néha előfordul, hogy más okból is vállalkoznak a tanfolyamra érdeklődők.
Például három hölgy: egy volt állami hivatalnok, egy biztosítási ügynök és egy fordító. Nem a felvételi a céljuk, hanem, hogy meg tudják oldani a problémáikat szomszédjukkal, partnerükkel, vagy egyszerűen csak a férfiakkal…
A tanfolyamot záró vizsga – a Rómeó és Júlia balkon jelenete – egy ponton azonban burjánzó groteszkbe vált. A személyes történetek, párkapcsolati viszályok, szerelmi csalódások, vagy akár a politikából való kiábrándultság komikus, néhol tragikomikus jelenetekbe torkollik, ami kabaré-dalokkal fűszerezve a humor, szenvedés és felszabadító nevetés koktéljává változik.
TÜNDÉRSÁS HOTEL & SPA
A Tündérsás Hotel & Spa színjátéka komédia a javából, ahol a kikapcsolódásé és a nevetésé volt a főszerep!
A darabban hat nő áll a középpontban, akik saját nemzetiségi történeteivel hozzák létre a végeredményt. Minden szereplő más-más habitusú, más kultúrájú, más élet és történeti háttérrel rendelkezik.
Az előadásban olyan szituációk és helyzetkomikumok kerülnek a középpontba, ahol a néző magára ismerhet és jól szórakozhat. A sztereotípiákat is tápláló tulajdonságok hamar kiütköznek és vicces, fordulatos történetekké alakulnak át.
A karakterek beszélgetései során a darab végére világossá válik, hogy bár különböző szemléletmóddal és problémamegoldással közelítenek a férfiakhoz, mindenki egyet akar; szeretni és szeretve lenni.
KARAMAZOV ALJOSA UTOLSÓ NAPJA
A Magyarországi Szerb Színház szerb nyelvű produkciója, oratórikus monodrámája Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei nyomán került bemutatásra a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A Karamazov Aljosa utolsó napja egy sajátos, apokrif hangvételű misztériumjáték Dosztojevszkij prózai műveinek, naplóinak, leveleinek felhasználásával. Mindemellett megjelennek benne a 19. század orosz misztikus irodalmából és a lázadó értelmiség manifesztumaiból vett szövegek is.
Ez a pravoszláv liturgikus énekekkel átszőtt monodráma valójában egy megtisztulásra vágyó bűnös lélek gyónása, amelyben felismerhető a jóra vágyó, ám világmegváltó, hamis eszmék bűvöletében és alantas emberi ösztönök fogságában vergődő ember belső küzdelme is.
Dosztojevszkij szavaival élve: „Itt a sátán harcol Istennel, és a csatatér – az emberek szíve”.
ZEBRA
Jana Dobreva, a neves bolgár írónő néhány évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ír egy darabot Hadzsikosztova Gabriellának.
A darab története rém egyszerű. Középkorú nő áll egy útkereszteződésben és képtelen átmenni. Úgy érzi, az élete elért egy olyan pontig ahonnan nem lehet továbblépni.
Megpróbáltunk kikísérletezni egy olyan új színházi formát, ahol a különböző műfajok nem együtt, egymásnak alá- vagy fölérendelve segítik a drámai hatást, hanem mintha darabokra tépnék a szöveget, és minden műfaj csak a maga koncával törődne. Az egyik elénekli, a másik eltáncolja, a harmadik filmet készít belőle, a negyedik elmutogatja… de mit sem törődik a többi résszel.
Az egység csak a nézőben születhet meg. Ő az alkotás utolsó eleme.
SZOTYIKOTYI
Gyermekien őszinte, tiszta lélekkelmeséli el az írónő a cigányok vándorlásának gyönyörű történetét melyet ebben a megható, humoros és tanulságos előadásában láthattak a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A történet az időtlen időkben játszódik, amikor a szereplők (Fahéjka, Szotyikotyi, Zengzúgmarci, Izmoskázmér) hazát keresnek maguknak, mert ők sehová sem tartoznak, tehát vándorolnak, míg egyszer csak a király megszereti és országába fogadja őket. Ennek az az oka, hogy a király hosszú évek óta szomorú, bánatos, nem tud nevetni.
Hírét veszik ennek a vándorló kis csapat is, így hát elhatározzák, hogy megkeresik a királyt, hogy megnevettessék, hiszen mást sem csináltak eddig a hosszú útjukon, minthogy szórakoztatták a népeket a táncukkal, énekükkel, féktelen jókedvükkel. Ehhez a nézőket, a gyereket is bevonják, hogy együtt sikerülhessen a lehetetlen: a király tudjon újra nevetni!
MILADA HORÁKOVÁ
A Kassai Állami Színház létrehozott egy produkciót a cseh Milada Horáková életéről, akit igazságtalanul ítéltek el és végeztek ki az 1950-es évek kommunista Csehszlovákiájában zajló legnagyobb koholt politikai perben.
A Šoth által jegyzett előadás egy multimédiás táncszínház, amely nem „táncba hívó” témákat dolgoz fel. Korábbi rendezéseiben is lenyűgöző, drámai sorsokat jelenített meg.
A történet feldolgozása egyedülálló abban a tekintetben is, hogy több művészeti ágat –tánc, dráma, zene, színjátszás és opera, – is felölel.
GYERE HAZA, MIKKAMAKKA!
Közönségünk szabadon engedhette gyermeki fantáziáját ezen a kalandos, színes élményekkel teli előadáson a JELEN/LÉT Fesztiválon. Lázár Ervin “Gyere haza, Mikkamakka!” darabja egy zenés mesejátékként valósult meg a Karaván Színház előadásában.
Mikkamakka, a kisfiú furcsa lényekkel találkozik. Olyanokkal, akiket az emberek nem fogadtak el annak, akik. De hova lehet menni annak, akit a többiek nem fogadnak be, mert szeret okoskodni? Vagy túl jó a szíve, de nem tudja mennyi 2X2? És annak, aki már nem kell a cirkuszba, mert megöregedett? Vagy annak, akinek kék a színe? Vagy egyszerűen megunták, hogy szeleburdi és mindent elfelejt?
Mikkamakka elhívta hát őket a világ egy eldugott részébe, a Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol önmaguk lehetnek, és ahol együtt élhetnek békességben, szeretetben. Nem is sejtik, hogy valaki ezt a kis békességet és szeretetet is elirigyli és félelmet, gyűlöletet akar szítani köztük. Mikkamakka ráadásul épp nincs odahaza. Vajon meg tudják védeni magukat a bajban?
Az előadás e nem mindennapi társaság mindennapjait mutatta be a Négyszögletű Kerek Erdőben, ami talán nincs is olyan messze tőlünk…
ÉJJEL OTT JÁRTAM NÁLAD
Dramatizált módon keltek életre az örmény irodalom szerelmi költészetének legszebb ékkövei, Nahapet Kucsak, a legelső misztikus trubadúr művei, verses előadásban a Nemzeti Színház színpadján.
Az örmény hajrenek, rövid, nyolc soros versek, melyek a középkor XIII. és XIV. századainak legnépszerűbb versformái voltak, melyek követik a népdalok dinamikáját.
Jelen előadás ezen költemények átirataiból és különlegességnek számító mai, modern hajrenekből épül fel, melyeket ebben a formában most először hallhatta és láthatta a közönség. A szerelmes verseket az alkotók táncképek közé fűzték, némelyikük pedig dalban, mai hangszerelésben és zenei kísérettel hangzottak el.
SCHLEIER – FÁTYOL
Kai Hensel kortárs német író darabja izgalmas nézőpontból vizsgálta korunk egy legnagyobb kórtünetét, a függőséget, a Theater Jetzt előadásában.
Hanna szép, fiatal háziasszony, egygyermekes édesanya, szerető feleség. Egy szép, bár épp felújítás alatt álló kertes ház az otthona. Mérnök férje épp első maratonjára készül. Az ideálisnak tűnő életből valami mégis hiányzik…
Képes lehet-e valaki együtt élni súlyos függőségével úgy, hogy családja, közvetlen környezete ne szenvedjen kárt? Lehet-e igazán boldog az, aki függő?
A középiskolásoknak (is) szóló előadást közös beszélgetés, feldolgozás zárta drámatanár vezetésével.
WOYZECK
Büchner írása soha nem volt ennyire aktuális, melynek különleges üzenete van a mai kor emberének akit manipulatív eszközök sokasága vesz körül. Olyan mintha kortárs tükörbe pillantottunk volna Woyzeck előadásában a JELEN/LÉT Fesztiválon.
„Minden ember szakadék, szédül,aki belenéz…”
Franz Woyzeck egyszerű közlegény. Házasságon kívül született kisfiát és barátnőjét elkeseredetten szereti. Annak érdekében, hogy családját el tudja tartani, testét áltudományos orvosi kísérletek számára ajánlja fel. Woyzeck szüntelenül hajszolja magát: hogy elég pénzt keressen, hogy szeressék, hogy mindenkinek megfeleljen. Felettese, orvosai is addig hajszolják, amíg ki nem ölnek belőle minden emberséget.
Georg Büchner e drámatöredékében olyan társadalmi modellt állít fel, ami ma is érvényes: nem az egyén terhelhetősége vagy gyengesége áll a középpontban, hanem egy arrogáns és képmutató társadalom erőszakossága, mely a kiváltságokért, a pénzért és a hatalomért folytatott küzdelemben nem rest Woyzeck-et mentálisan és testileg is megtörni. Amikor mindez tragédiába torkollik, az egész nem jelent többet egy újabb tökéletes gyilkosságnál.
BOG MASAKRA – AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE
Irónia, humor, és az emberi természet kettősségét kíméletlenül leleplező előadás.
Szinte ajándékkal felérő lehetőség, a világhírű francia drámaíró, Yasmina Reza vígjátékának színpadra állítása. Ez a kortárs francia színmű a frankofón színjátszás teljes történeti örökségéből táplálkozik, többek között megtalálhatók benne a burleszk-szerű jeleneteket sejtető szituációk, csakúgy mint a finoman, elegáns humorba burkolt tűpontos társadalomkritikát megfogalmazó párbeszédek.
Ennek a kortárs darabnak értelemzésére vállalkozik tehát négy horvát színművész, egy szitkom-szerű tévés produkció keretein belül. Odaadó és koncentrált munkájuk váratlan irányt vesz egyapró közjátéknak köszönhetően, de minden körülmény ellenére tartani akarják magukat az alapmű szellemiségéhez.
Yasmina Reza zseniális vígjátéka és a négy színművész elhivatott, tehetséges munkája, valamint a színpadi helyzetet újraértelmező váratlan esemény olyan elegyet hozott létre, amelyben a humor többféle nézőpontból felkínált értelmezési lehetőséggel keveredett.
A GYŰLÖLET MOSOLYA
Zenés film és színházi dráma vegyült „A gyűlölet mosolya” című előadás fiktív történetében a JELEN/LÉT Fesztiválon. A darab érintette a 2008-2009-es években, Európán végigsöpört gyűlölet-és rasszista hullámot, melyből sajnos Magyarország sem maradt ki.
Szerelem, rasszizmus, gyermeküket féltő szülők és családi tragédia szálain fut a darab története, na meg egy cigyány szélhámosén aki mindenkit meg tud vezetni és rábeszélni, hogy vegye meg amit árul, még akkor is, ha nincs rá szüksége. Ő az egyedüli figura, aki oldja a feszültséget karakterével, és a drámában egy kis mosolyt csal a közönség arcára.
A Gyűlölet nem eredményezhet mást csak tragédiát.
A színdarabban átjárás volt a filmvászon és a színpad között, a tömegjelenetek filmes betétként készültek el a színdarabhoz.
VARSÓI MELÓDIA
A szerelem himnuszának is szokták nevezni Leonyid Zorin Varsói melódiáját, mely a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulatának előadásában került színpadra a JELEN/LÉT Fesztiválon.
A kivételes darab esetében Anastasija Kargina orosz színésznő megtanult magyarul, hogy ezt a szerepet eljátszhassa. Pásztor Máté kiváló magyar fiatal színész méltó partnere abban, hogy a nagyorosz lélek lírai hangjait megszólaltassa.
Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes művész számtalanszor eljátszotta színpadon a darabot Zsurzs Katival, amiből Tv-játék is készült, most megrendezi – teljes élet és szakmai tapasztalatát belevíve.
Megismerünk egy lengyel lányt és egy orosz fiút, akik 1946-ban Moszkvában egymásba szeretnek. A történelem közbeszól: egy kommunista rendelet miatt nem házasodhatnak össze. Új életet kezdenek, távol egymástól. Egy évtizeddel később már mindketten házasok. Majd eltelik újabb tíz év, amikor találkoznak, és a régi érzelmek újra fellángolnak. De vajon beteljesedhet-e a kapcsolatuk?
SOPHOCLES: ANTIGONE
Az ókori görög drámák hangulatát idézte aNemzeti Színház Nagytermében, magyarországi görögök és az anyaországiak előadásában ez a fantasztikus produkció.
Mai válságokkal terhes világunkban az ember globális kiszolgáltatottságában, túlélésének érdekében fogódzkodókat keres, melyet kizárólag múltunk erkölcsi-etikai történetiségének vázszerkezetében találhatja meg.
Sophocles Antigone drámájának intenciói 2000 év óta érvényesek, újraértelmezésük a mű modern adaptációja -akár egy színházi előadás keretében tényleges „ segítséget nyújthat „ létünk bonyolult létszerkezete értelmezésének szövevényében.
Platon és Aristoteles sok mindenben ellentmondott egymásnak, de a demokrácia szükségességét mindketten pejoratív módon ítélték meg. Pontosan látták, hogy a közérdek és a magánszféra nehezen egyeztethető össze. AzAntigoné nemcsak a zsarnokság és a testvéri szeretet összetűzése, hanem a közösség és az egyéni érdek követelményének emblematikus probléma felvetése.
Az ember rendeltetésének nincs más lehetősége, mintsem ennek a feloldhatatlan ellentmondásnak a „harmonikus rendbe állítása” az erre való okvetlen törekvés. Ebben az útkeresésben válhat az ember Sophocles nyomán a „legcsodálatosabb lénnyé”.
Nem tudunk másik országról, ahol a kisebbségben lévő, más nemzetiségi kultúrát is ápoló közösségek egy egész hétig jelen lehetnek fővárosuk Nemzeti Színházában.
Magyarország Kormányának és Nemzet Színházának támogatásával idén hatodik alkalommal vehette igénybe a tizenhárom hazai nemzetiség a ferencvárosi épületet, hogy bemutassák a nemzetiségi színházak legfrissebb alkotásait.
A Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával megvalósuló Fesztiválon a nézők évről-évre szerb, bolgár, horvát, cigány, görög, örmény, szlovák és német előadásokat láthatnak, nagyrészt anyanyelven, magyar felirattal, azonkívül workshopok és színészportrék színesítik a palettát.
A Miniszterelnökség és a KIM támogatásával jött létre a JELEN/LÉT Fesztivál, a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje a Nemzeti Színházban, amely 2023-ban a 10. Színházi Olimpia keretein belül zajlott le és programja bekerült az Olimpia hivatalos eseményei közé.