Hiánypótló képzés kezdődött 2026 szeptemberében a Színház- és Filmművészeti Egyetemen: az új nemzetiségi specializáció célja, hogy olyan fiatal színházi alkotók kerüljenek ki az egyetemről, akik saját nemzetiségi nyelvük és kultúrájuk ismerete mellett a magyar és a nemzetközi színházi életben is otthonosan mozognak.
Magyarország nemzetiségi színházai különleges helyet foglalnak el a hazai színházi kultúrában. Egyszerre részei a magyar színházi életnek, és őrzői azoknak a nyelveknek, kulturális hagyományoknak és közösségi emlékezetnek, amelyek évszázadok óta gazdagítják Magyarország kultúráját.
Ebből a felismerésből született meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem új nemzetiségi specializációja, amely 2026 szeptemberében indult el. A képzés egyik legfontosabb feladata az utánpótlás biztosítása a magyarországi nemzetiségi színházak számára, ugyanakkor ennél tágabb célt is szolgál: olyan színházi alkotók képzését, akik számára a többnyelvűség, a különböző kulturális hagyományok találkozása és a nemzetközi együttműködés a művészi gondolkodás természetes részét jelenti.
A specializáció fontos eleme a nemzetiségi nyelvek oktatása. A 2026/2027-es tanévben szerb, német, szlovák, horvát és lovári nyelvi képzés kapcsolódik a programhoz, heti két tanórában.
A nyelvtudás ebben az esetben azonban nem egyszerűen egy idegen nyelv elsajátítását jelenti. A színész számára a nyelv ritmus, zene, gesztus és kulturális emlékezet is. Másként szólal meg egy mondat magyarul, szerbül, horvátul, németül, szlovákul vagy lovári nyelven, és minden nyelv mögött saját történelmi és kulturális tapasztalat áll.
Éppen ezért a képzés célja, hogy a hallgatók a nemzetiségi nyelvet színpadi nyelvként is birtokba vegyék.
A specializáció egyik alapelve, hogy a képzés ne szigetelődjön el az egyetem falai között. A hallgatóknak közvetlen kapcsolatba kell kerülniük a működő nemzetiségi színházakkal, azok művészeivel, közönségével és kulturális környezetével.
A gyakorlati munka során ezért kiemelt szerepet kaphatnak a színházi műhelyek, olvasópróbák, workshopok, többnyelvű előadások és nemzetközi együttműködések. A hallgatók így már egyetemi éveik alatt megtapasztalhatják, mit jelent olyan színházat létrehozni, amely egyszerre szól egy konkrét nemzetiségi közösséghez és az egyetemes színházi kultúrához.
Ennek egyik fontos példája Vida Ognjenović Poetessa című drámájának tervezett olvasószínházi bemutatója, amely magyar és szerb nyelven, budapesti és belgrádi egyetemi hallgatók részvételével valósulhat meg. A projekthez nemzetközi workshop is kapcsolódik, amelyben az SZFE és a Belgrádi Egyetem hallgatói közösen dolgozhatnak. A program művészeti és oktatási szempontból is szorosan illeszkedik a nemzetiségi specializáció céljaihoz, miközben kapcsolódik a Magyar–Szerb Kulturális Évadhoz és a MITEM programjához is.
A nemzetiségi színház természeténél fogva nemzetközi. Egy magyarországi horvát, szlovák, szerb vagy német színházi alkotó kulturális kapcsolatrendszere nem ér véget Magyarország államhatáránál. Ugyanahhoz a nyelvi és kulturális térhez kapcsolódik, amelynek intézményei Belgrádban, Zágrábban, Pozsonyban vagy más európai városokban működnek.
A specializáció ezért hosszabb távon a nemzetközi kapcsolatok építésének műhelyévé is válhat. Egyetemi és színházi együttműködések, közös workshopok, vendégjátékok és közös produkciók révén a hallgatók már tanulmányaik során kapcsolatba kerülhetnek más országok színházi kultúrájával.
Ez a szemlélet egy nagyobb nemzetközi gondolatba is illeszkedik: a kisebbségi és nemzetiségi színházak együttműködésének erősítésébe. Ezeknek a színházaknak ugyanis Európa különböző pontjain sokszor hasonló kérdésekre kell választ találniuk. Hogyan őrizhető meg egy kisebbségi nyelv a színpadon? Hogyan lehet megszólítani a fiatal generációkat? Hogyan válhat a hagyomány kortárs színházi nyelvvé? És hogyan lehet úgy megőrizni saját kulturális identitásunkat, hogy közben nyitottak maradjunk más kultúrák felé?
A nemzetiségi kultúra megőrzése nem jelenthet bezárkózást. Éppen ellenkezőleg: akkor válik igazán élővé, amikor találkozik más nyelvekkel, kultúrákkal és művészeti gondolkodásmódokkal.
Ebben rejlik az SZFE új specializációjának egyik legfontosabb lehetősége is. A cél nem valamiféle kulturális rezervátum létrehozása, hanem találkozási pont kialakítása a magyar, a nemzetiségi és a nemzetközi színházi kultúra között.
A most induló hallgatók így egy olyan kezdeményezés első résztvevői, amelynek eredményei csak évek múlva lesznek teljes egészében láthatók. Ha azonban a képzés képes szoros kapcsolatot teremteni az egyetem, a magyarországi nemzetiségi színházak és a külföldi művészeti egyetemek között, akkor nemcsak egy új specializáció jött létre.
Egy olyan színházi műhely születhet, amelyben a nyelvi és kulturális sokszínűség nem akadály, hanem az alkotás egyik legfontosabb forrása.