Örmény Genocídium 101. évfordulój

Örmény Genocídium  101. évfordulój

Április 24-e a világ  örményeinek gyásznapja. A XX. század első népírtására emlékeznek a világon mindenütt, ahol örmény vagy örmény származásúak élnek.

Még ma is nagyon kevesen tudják, hogy mi az Örmény Genocídium?

Franz Werfel, „A Musza Dagh negyven napja” című regényében adott hírt a világnak először, erről a kegyetlen bűntényről. A nagyhatalmak akkor is szemet hunytak és elhallgatták a szörnyű népírtást,-1.5 millió örmény kegyetlen lemészárlását, elpusztítását és egymillió földönfutóvá tételét. Szétszóródva az öt földrészen diaszpórában élnek és őrzik kultúrájukat.

Talaat pasa az ifjú törökökkel kormányprogrammá nyílvánította a keresztény örmény nép megsemmisítését, kiírtását és nyugodtan tehették rémtetteiket. Az első világháború elterelte a nagyhatalmak „figyelmét” a török kormány gaztettéről.  

Még Hitler is hivatkozott erre 1939-ben: „Ki emlékszik ma már az örményekre?”

1915. április 24-én Konstantinápolyban az örmény értelmiség vezető rétegét válogatott módszerekkel, kegyetlenül lemészárolták. Ez a nap lett az Örmény Genocídium emléknapja.

Múlt évben emlékeztünk az Örmény Genocídium 100. évfordulójára. Rómában az együttérző és bátor Ferenc pápa XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka részvételével emlékmisét celebrált 2015. április 12-én a 1.5 millió örmény áldozat emlékére a Szent Péter bazilikában és népírtásnak nevezte a szörnyű tettet. Hamarosan életveszélyesen megfenyegették, de nem rettent meg.

Örményországban április 24-én Ecsmiadzinban, a világ legrégebbi keresztény székesegyházában, az örmény Rómában,  II. Karekin örmény apostoli katolikosz szentté avatta az Örmény Genocídium 1.5 millió áldozatát.

Jerevánban a Yeghern-nél, az áldozatok tiszteletére állított emlékműnél rótták le  kegyeletüket, a világ minden részéről hazalátogatók és örményországiak egyaránt.. Megszámlálhatatlan virág és mécses lángjánál, emlékeztek a szőrnyű tragédia áldozataira.

Budapesten 2015. május 23-án, a Szent Isván bazilikában celebrált örmény rítusú szetmisét XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka, aki Erdő Péter bíboros prímás meghívására érkezett Magyarországra. Aki jelen volt a szentmisén, tudja csak felmérni az örmény rítusú mise, mind szakrális, mind zenei kúltúráját, jelentőségét, hatását. Mennyországgá varázsolta a zsúfolásig megtelt bazilikát.

XIX. Nerszesz Bedrosz látogatásával megtisztelte az Orlay utcai örmény katolikus templomot és múzeumot is.

Sajnos, júniusban kaptuk a szomorú hírt, hogy hazaérkezése után 2015. június 25-én

elhunyt.

Aki látta, hallotta és pár mondatot beszélhetett vele, – közvetlensége emberszeretete

átmelegítette szavait. Soha nem felejtem el személyiségének varázsát.

Az örmények évezredek óta számtalan idegen hódítást, üldözést szenvedtek el. (Nem véletlen a diaszpórák számának növekedése az ókortól napjainkig.)

Akik ennek ellenére képesesek voltak megmaradni őseik földjén, hitüket és kultúrájukat megőrizve, civilizációjukat virágoztatva éltek, és alkalmazkodó képességüknek köszönhetően még a hódítók is gazdagodtak tehetségükből. Ezen az ősi  földön,  a valahai nagy Örményország területéhez tartozó Kelet-Anatóliában pusztították őket. Akik életben maradtak, azokat összefogva elhajtották a sivatagba. A gyengék, betegek, öregek és gyermekek, borzalmas kínhalált haltak a hosszú sivatagi úton, ahol éhen, szomjan, megállás nélkül  menniük kellett. Akiket életerejük arra kárhoztatott, hogy a borzalmas út ellenére megérkezzenek a szíriai sivatagba, a végső vesztőhelyre, még kegyetlenebb kínhalált haltak, és örök nyughelyük Der Zor lett.

Az egykori virágzó birodalom, amelynek 3 tenger mosta határát, 1/14-ed részre zsugorodott, és az örmények 1/4-ed része él Örményországban, és 3/4-ed része diaszpórában.  

A mi őseink az 1001 tornyú Ani fővárosból menekültek és hosszú vándorlás után érkeztek Moldvából Erdélybe, I. Apafi Mihály fejedelem hívására 1650-ben.  Mi magyarokká váltunk, de büszkék vagyunk gyökereinkre és büszkén őrizzük több ezeréves hagyományainkat. Együtt érzően emlékezünk és tisztelettel adózunk minden évben az Örmény Genocídium áldozatainak.

Ez évben az Örmény Genocídium 101. évfordulójára emlékezünk.

                                                                                    Nuridsány Zoltánné, Mimi

 

Rendezvény támogatói:
Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat,
Bp. Főváros XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat és a XV. kerületi Önkormányzat

0