Éjen a szerelem! előadás időpontok

Éjen a szerelem! előadás időpontok

Előszeretettel ajánljuk szíves figyelmükbe az Éljen a szerelem! című produkciót, melyet az elkövetkező hónapokban az alábbi időpontokban tekinthetnek meg:
2015. november 9., Kondor Béla Közösségi Ház
2015. november 30., Kondor Béla Közösségi Ház
2015. december 16., Bethlen téri Színház

Tovább a cikkhez →
0

FOGLALJON HELYET! konferencia a színházjegy értékesítésről

FOGLALJON HELYET! konferencia a színházjegy értékesítésről

FOGLALJON HELYET!
konferencia a színházjegy értékesítésről
2015. október 12., hétfő, 10.00-16.00, Nemzeti Színház

PROGRAMTERV
A konferencia programja:
10.00 Megnyitó
Vidnyánszky Attila, igazgató, Nemzeti Színház
Gergely László, elnök, Nemzetiségi Színházi Szövetség

10.15 Előadások
Hidvégi Áron, közvélemény- és piackutatási igazgató, Századvég Alapítvány
Papp Gábor, ügyvezető, Jegymester Kft.
Limbacher Tivadar, ügyvezető, Maesteszínház
Hajdan Vali, közönségszervező
Gáldi Mónika, értékesítési vezető, Nemzeti Színház

12.30 ebéd – Nemzeti Színház

13.30 Kerekasztal beszélgetések Bánfalvi Laura vezetésével
Jegyértékesítés az igazgató szemével
Ráckevei Anna (Debreceni Csokonai Színház), Eszenyi Enikő (Vígszínház), Németh Ádám (Szkéné Színház)
Jegyértékesítés a gazdasági igazgatók szemével
Pásztor Gabriella (Szegedi Nemzeti Színház), Komáromi György (Radnóti Színház), Zigó Viktor (Kolibri Színház)
Jegyértékesítés marketinges szemmel
Várkonyi Éva (Vörösmarty Színház), Fükő Renáta (Thália Színház), Dr. Gyenge Balázs (Jászai Mari Színház)

15.45 Zárszó
Szabó László, titkár, Magyar Teátrumi Társaság

A konferencia támogatója az NKA, a Nemzetiségi Színházi Szövetség, a Nemzeti Színház és a Magyar Teátrumi Társaság.

Tovább a cikkhez →
0

II. NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI KOLLOKVIUM

II. NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI KOLLOKVIUM

Programterv

Nemzetközi színházi szakemberek meghívásával – akik egyben saját kisebbségi közegükben alkotnak – igyekszünk majd válaszokat keresni arra, hogy a lehetséges pólusok között milyen mozgástér jut. Továbbá feltesszük a kérdést, hogy a tervezhető jövőben mi vár a nemzetiségek önálló kulturális-színházi kezdeményezéseire. Vajon az állami és önkormányzati keretek között partneri, vagy éppen az eszközként való kihasználtság határozza meg nemzetiségi színjátszásunk cselekvési területét? Kérdések, melyekhez most már merünk jelen lenni, kérdéseket feltenni, és a válaszokat kieszközölni.

Helyszín: Budapest, Nemzeti Színház (1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.)
Időpont: 2015. május 7, csütörtök 10-14 óra

Tervezett program:

Megnyitó – Vitaindító gondolatok
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és a Fórum házigazdája
Gergely László, a Nemzetiségi Színházi Szövetség elnöke, a Fórum szervezője

Közelképek
A határon túli magyar színjátszás helyzete
Felkért előadók:
a. Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgató-főrendezője, aki a felvidéki kisebbségi színjátszásról nyújt áttekintő képet
b. Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója, aki a partiumi és romániai színházaink helyzetébe avat be, míg
c. Venczel Valentin, az Újvidéki Magyar Színház igazgatója, aki a Vajdasági magyar színjátszás sajátosságait fogalmazza meg.

Hozzászólások és vélemények – az elfogadás, vagy éppen a különbözőségek szakmai kimondása; beszélgetés

Összefoglalás, zárszó

Az esemény során a Nemzetiségi Színházi Szövetség Csárdáskirálynő című előadásából hallhatnak részleteket.

A rendezvény moderátora:
Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság főtitkára

Tovább a cikkhez →
0

Nemzetiségi Színházak a Bethlen Téri Színházban

Nemzetiségi Színházak a Bethlen Téri Színházban

Áprilisi előadás: Szerelmem, Sárdy – A Cervinus Teátrum előadása

2015. 04. 20. 19:30 – 21:00

Operett egy felvonásban

Történet egy eltitkolt szerelemről, az életen át tartó rajongásról és egy fiatal művész magára találásáról.

Egyszereplős, egyfelvonásos operett, amely Sárdy János 20. századi híres bonviván életének nagyobb állomásait és legszebb dalait mutatja be egy nagymama titkos naplóján keresztül. Közben átható képet kapunk a múlt századi asszonysorsról, és hogy a rohanó világunkban mennyire nem hallgatjuk meg egymást.

Író: Meskó Zsolt
Rendező: Harangi Mária
Előadó: Derzsi György

Cervinus Teátrum:
Szarvason 1897-től zajlott a színházi élet a nyári színkör faszínházában, mely sajnos 1950-ben megszakadt. A szarvasiak úgy gondolták, hogy újra életre keltik a hagyományt, így 2000 januárjában alakult meg, a „régi-új” színház. Rátaláltak saját, egyedi útjukra és 2004-től fölkarolták a szlovák nemzetiségi színjátszást is. A Cervinus Teátrum immár egy olyan átfogó színházi rendszert jelenít meg, mely figyelembe veszi úgy a nemzetiségi színjátszást, mint a város és közvetlen környezetének kulturális igényeit.

Bővebb információ:
http://www.bethlenszinhaz.hu/…/szerelmem-sardy-a-cervinus…/…

Tovább a cikkhez →
0

SZÍNHÁZI VILÁGNAPI ÜZENET 2015

SZÍNHÁZI VILÁGNAPI ÜZENET 2015

Forrás: Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja

SZÍNHÁZI VILÁGNAPI ÜZENET 2015

A színház igaz mestereit a színpadtól távol a legkönnyebb megtalálni. Őket nem érdekli az olyan színház, ami gépiesen másolja a konvenciókat és termeli újra a kliséket. Ők inkább az impulzusok forrását keresik, az élő áramlatokat, amelyek gyakran elkerülik a színháztermeket és azokat, akik valamiféle világok utánzásával bajlódnak. Utánzunk, ahelyett, hogy saját elmélyült világot teremtenénk, ami a közönséggel folytatott párbeszédre és a felszín alatt áramló érzelmekre épül, sőt, mindez létezésének feltétele. Hiszen a színháznál semmi sem képes jobban megmutatni a szenvedélyeket.

Gyakran a próza mutat irányt nekem. Nap nap után olyan írókon tűnődöm, akik mintegy száz évvel ezelőtt leírták, megjósolták az európai istenek hanyatlását, az enyészetet, ami civilizációnkat időtlen sötétségbe taszította. Franz Kafkára gondolok, Thomas Mannra és Marcel Proustra. De közéjük sorolom kortársunkat, John Maxwell Coetzeet is.

Közös bennük a világvége elkerülhetetlen érzése – és itt nem bolygónk megszűnésére gondolok, hanem az emberek közötti kapcsolatok és társadalmi rendszer felbomlására, ami fájdalmas kísérőjelensége életünknek. Mindnyájunk életének, akik a világvégét követően létezünk. Bűntények és konfliktusok kereszttüzében, amik gyorsabban robbannak ki, minthogy a mindenütt jelenlévő média tudósításaiból értesülhetnénk róluk. Ezek a tűzvészek amúgy gyorsan unalmassá válnak, és örökre eltűnnek a sajtóhírekből, mi pedig tehetetlennek, rémültnek, sarokba szorítottnak érezzük magunkat. Nem vagyunk már képesek tornyokat építeni, a falak pedig – amelyeket megrögzött makacssággal húzunk fel -, már nem védenek meg semmitől, éppen ellenkezőleg, maguk is védelemre és gondoskodásra szorulnak. És mindez életenergiánk nagy részét felemészti. Már nincs erőnk, hogy észrevegyük, mi van a kapuk, a falak mögött. És éppen ezért kell a színháznak léteznie, éppen ebből kellene merítenie az erejét. Hogy belessen oda, ahová nem szabadna.

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.”* – e szavakat, amelyeket Kafka a Prométheuszról szóló mondák kapcsán fogalmazott meg, én erősen arra vonatkoztatom, milyennek kellene lennie a színháznak. Valóságra épülő és újra a megmagyarázhatatlanságban végződő színházat kívánok minden munkatársnak – a színpadon lévőknek, és a nézőtéren ülőknek egyaránt – teljes szívemből.

 

 

Krzysztof Warlikowski

 

Fordította: dr. Pászt Patrícia



* Tandori Dezső fordítása

Tovább a cikkhez →
0

Görög előadás a budaörsi Ifjúsági Klubban

Görög előadás a budaörsi Ifjúsági Klubban

Tovább a cikkhez →
0

ELINDULT AZ URARTU ÖRMÉNY SZÍNHÁZ

ELINDULT AZ URARTU ÖRMÉNY SZÍNHÁZ

Az Urartu Örmény Nemzetiségi Színház 2015-ben kezdi el tisztázott támogatással működését, részvételét a Nemzetiségi Színházak között. Tóth G.- Keller Linda intézményvezető fennhatósága alatt.

Színházunk struktúráját immár az EMMI, és az Országos Örmény Önkormányzat által támogatott összegből fel tudjuk építeni, erős lábakra tudjuk helyezni, valamint a Minisztériumban leadott erre az évre tervezett költségvetésünket biztonsággal meg tudjuk valósítani.

Ennek legfőbb programja a 100. évi Genocídiumi emlékelőadásunk április 24-én.

watch?v=cSiMFRVYUX8

Nagy örömünkre szolgál, a lehetőség, mellyel élni kívánunk, hogy az örmény kultúrát, és gyökereinket ily módon tudjuk ápolni és méltóképpen emlékezni.

Valamint kultúránkat Színházunk művészetével tovább tudjuk vinni, és életben tartani.

A Minisztérium megelőlegezett bizalmával, az Országos Örmény Önkormányzat hatékony támogatásával elindul az Urartu Örmény Színház.

                                                                                                                                              2015. 02.10.

Tovább a cikkhez →
0

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja

Tovább a cikkhez →
0

Werner József Magyar Teátrum Díjas

Werner József Magyar Teátrum Díjas

 

„Aki eleve bezárkózik, annak nincs esélye”

Átadták a Magyar Teátrum-díjakat – Werner József: A cigány művészet nagyon expresszív

Hrecska Renáta – 2014.12.22. 10:57

Átadták a Magyar Teátrum-díjakat a színházi szakma legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó háttérdolgozóinak Békéscsabán a Jókai Színházban a hétvégén.

WernerWerner József nyerte a nemzetiségi különdíjat (Fotó: Cinka Panna)
Az elismerések között szerepel a Magyar Teátrum Nemzetiségi Különdíj is, amelyet az idén Werner József szcenikus, látvány- és díszlettervező vehetett át. A színházi szakember szerint az emberek nagy része felszínes értékítélet után mond határozott véleményt az élet legkülönbözőbb dolgairól, de a színház lehetőséget ad egymás jobb megismerésére.

Ötödik alkalommal adták át a Magyar Teátrum-díjakat a színházi szakma legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó háttérdolgozóinak Békéscsabán a Jókai Színházban. Idén a házigazda teátrum mellett a budapesti József Attila Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a budapesti Játékszín, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Cinka Panna Cigány Színház egy-egy munkatársát díjazták. Az elsimerést azért alapította Fekete Péter igazgató 2010-ben, hogy a szakma megbecsülje a magyar nyelven játszó színházművészet azon „csapágyait”, akik a színfalak mögül segítik az előadások létrejöttét.

A Magyar Teátrum Nemzetiségi Különdíjat az idén Werner József, a Cinka Panna Cigány Színház munkatársa vehette át. A szcenikus, látvány- és díszlettervező Jónás Juditnak, a színház igazgatójának köszönhetően került közel a cigány kultúrához. „Német gyökereim vannak, így átérzem a nemzetiségi létet. Már régen ismerem például Bari Károly gyűjtéseit, irodalmi estekre jártam, sok költővel, jazzzenésszel ismerkedtem meg. Az emberek nagy része felszínes értékítélet után mond határozott véleményt az élet legkülönbözőbb dolgairól. Ezt hozhatja valaki otthonról, de ugyanúgy lehet az oka mások befolyása is. A mi színházunk olyan művek bemutatásával igyekszik tenni ez ellen, mint Federico García Lorca Cigányrománcainak Nagy László-féle fordítása, Weöres Sándor Psyichéje és Kallós Zoltán Balladák könyve című erdélyi gyűjtése” – mondja. Ahogy meséli, a cigány kultúrában elsősorban az fogta meg, hogy a cigány művészek festészetben, zenében, táncban, de a színjátszásban is nagyon expresszívek tudnak lenni. „Úgy érzem, sokszor metafizikus módon rétegzik egymásra gondolataikat, és ettől összetéveszthetetlen a művészetük. A színek, a formavilág, a szabadság és az erő egyszerre képes megjelenni ezekben a munkákban – jó példa erre Lorca írása, amelyet olvasva éppen úgy öltenek alakot a képek, mintha csak megfestette volna” – mondja.

A díszlettervező a többség és a kisebbség viszonyáról úgy véli, kevesebb esély van konfliktusokra, ha nyitottan közelítünk egymás felé. „Aki eleve bezárkózik, annak nincs esélye megérteni a másikat” – vallja.

Arról, hogy miként ...

Tovább a cikkhez →
0

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Tovább a cikkhez →
0
Page 5 of 15 «...34567...»