“Éljen a Szerelem!”- emlékelőadás Gergely László tiszteletére

“Éljen a Szerelem!”- emlékelőadás Gergely László tiszteletére
Gergely László, a Nemzetiségi Színházi Szövetség alapító elnökének tiszteletére, az ő emlékét mindörökre megőrizve, szellemiségét képviselve és munkásságát átörökítve, a Nemzetiségi Színházi Társulat jótékonysági előadást tart a Bethlen Téri Színházban 2016. október 5-én 20 órai kezdettel.
Az “Éljen a Szerelem!” című operett előadás az elhunyt rendező első közös munkája az általa életre hívott Nemzetiségi Társulattal. A Bethlen Téri Színházban támogatói jegyek válthatók. A jegyekből befolyt teljes összeget a Társulat Gergely László családjának ajánlja fel!
Mindenkit szeretettel várunk!
Tovább a cikkhez →
0

Gyászjelentés: Gergely László

Gyászjelentés: Gergely László

Tovább a cikkhez →
0

Gyászhír

Gyászhír

A Magyar Teátrumi Társaság, a Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Cirkusz és Varieté mély megrendüléssel értesíti barátait, ismerőseit, munkatársait és minden színházszeretőt, hogy elhunyt Gergely László színházrendező, színházvezető, a Magyar Teátrumi Társaság alapító tagja, a Nemzetiségi Színházi Szövetség elnöke, a MaCiVa korábbi ügyvezetője.


Gergely Lászlót egy hete súlyos baleset érte az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, egy erkélykorlát kidőlt mögüle, zuhanása következtében komoly sérüléseket szenvedett. Orvosi kezelései közepette olyan szövődmények léptek fel szervezetében, melyek legyűrték hatalmas életerejét.


Gergely László mindenki által szeretett, tisztelt, jókedvű, tisztességes színházi ember volt. Sok-sok magyarországi és határon túli színházban dolgozott sikeres rendezőként, vezetőként. Az elmúlt esztendőkben óriási erőfeszítéseket tett a magyarországi nemzetiségi színjátszás fejlesztése és támogatása érdekében. Nagy és fontos álmát, egy állandó, minden hazai kisebbségnek otthonul szolgáló budapesti színház megnyitását immár nélküle kell megvalósítanunk.


A három előadóművészeti szervezet saját halottjaként gyászolja Gergely Lászlót és támogatja családját. Gergely László búcsúztatásáról családjával közösen intézkedünk, és arra közösen várjuk tisztelőit és a hazai színházi szakma minden szereplőjét.


Isten Veled, Laci, emlékedet szeretettel őrizzük meg!

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke
Fekete Péter, a MaCiVa ügyvezetője
Nemzetiségi Színházi Szövetség

Tovább a cikkhez →
0

Az Uratu Örmény Színház májusi előadásai

Az Uratu Örmény Színház májusi előadásai

 

Tovább a cikkhez →
0

A PaThália színtársulat bemutatója

A PaThália színtársulat bemutatója

Tovább a cikkhez →
0

Az ARTASHAT Örmény Nemzetiségi Színház 2016.évi első bemutatója

Az ARTASHAT Örmény Nemzetiségi Színház 2016.évi első bemutatója

Tovább a cikkhez →
0

Örmény Genocídium 101. évfordulój

Örmény Genocídium  101. évfordulój

Április 24-e a világ  örményeinek gyásznapja. A XX. század első népírtására emlékeznek a világon mindenütt, ahol örmény vagy örmény származásúak élnek.

Még ma is nagyon kevesen tudják, hogy mi az Örmény Genocídium?

Franz Werfel, „A Musza Dagh negyven napja” című regényében adott hírt a világnak először, erről a kegyetlen bűntényről. A nagyhatalmak akkor is szemet hunytak és elhallgatták a szörnyű népírtást,-1.5 millió örmény kegyetlen lemészárlását, elpusztítását és egymillió földönfutóvá tételét. Szétszóródva az öt földrészen diaszpórában élnek és őrzik kultúrájukat.

Talaat pasa az ifjú törökökkel kormányprogrammá nyílvánította a keresztény örmény nép megsemmisítését, kiírtását és nyugodtan tehették rémtetteiket. Az első világháború elterelte a nagyhatalmak „figyelmét” a török kormány gaztettéről.  

Még Hitler is hivatkozott erre 1939-ben: „Ki emlékszik ma már az örményekre?”

1915. április 24-én Konstantinápolyban az örmény értelmiség vezető rétegét válogatott módszerekkel, kegyetlenül lemészárolták. Ez a nap lett az Örmény Genocídium emléknapja.

Múlt évben emlékeztünk az Örmény Genocídium 100. évfordulójára. Rómában az együttérző és bátor Ferenc pápa XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka részvételével emlékmisét celebrált 2015. április 12-én a 1.5 millió örmény áldozat emlékére a Szent Péter bazilikában és népírtásnak nevezte a szörnyű tettet. Hamarosan életveszélyesen megfenyegették, de nem rettent meg.

Örményországban április 24-én Ecsmiadzinban, a világ legrégebbi keresztény székesegyházában, az örmény Rómában,  II. Karekin örmény apostoli katolikosz szentté avatta az Örmény Genocídium 1.5 millió áldozatát.

Jerevánban a Yeghern-nél, az áldozatok tiszteletére állított emlékműnél rótták le  kegyeletüket, a világ minden részéről hazalátogatók és örményországiak egyaránt.. Megszámlálhatatlan virág és mécses lángjánál, emlékeztek a szőrnyű tragédia áldozataira.

Budapesten 2015. május 23-án, a Szent Isván bazilikában celebrált örmény rítusú szetmisét XIX. Nerszesz Bedrosz örmény katolikus pátriárka, aki Erdő Péter bíboros prímás meghívására érkezett Magyarországra. Aki jelen volt a szentmisén, tudja csak felmérni az örmény rítusú mise, mind szakrális, mind zenei kúltúráját, jelentőségét, hatását. Mennyországgá varázsolta a zsúfolásig megtelt bazilikát.

XIX. Nerszesz Bedrosz látogatásával megtisztelte az Orlay utcai örmény katolikus templomot és múzeumot is.

Sajnos, júniusban kaptuk a szomorú hírt, hogy hazaérkezése után 2015. június 25-én

elhunyt.

Aki látta, hallotta és pár mondatot beszélhetett vele, – közvetlensége emberszeretete

átmelegítette szavait. Soha nem felejtem el személyiségének varázsát.

Az örmények évezredek óta számtalan idegen hódítást, üldözést szenvedtek el. (Nem véletlen a diaszpórák számának növekedése az ókortól napjainkig.)

Akik ennek ellenére képesesek voltak megmaradni őseik földjén, hitüket és kultúrájukat megőrizve, civilizációjukat virágoztatva éltek, és alkalmazkodó képességüknek köszönhetően még ...

Tovább a cikkhez →
0

Az Aradi Kamaraszínház három előadással szerepel idén a bákói monodráma fesztiválon

Az Aradi Kamaraszínház három előadással szerepel idén a bákói monodráma fesztiválon

Április 8. és 16. között rendezik meg Bákóban a 22-ik Nemzetközi Monodráma Fesztivált, amely eddig a “Gala Star” nevet viselte, ettől az évtől viszont megálmodója, Valentin Silvestru színházkritikus nevét vette fel.  Az Aradi Kamaraszínház produkcióit ismeri és szereti a bákói közönség, hiszen előadásaikkal évek óta járják a bákói fesztiválokat. 2013-ban a Rudolf Hess tízparancsolata című produkció, Harsányi Attila főszereplésével, Tapasztó Ernő rendezésében, a Fesztivál Nagydíja mellett a Ştefan Iordache-közönségdíjat és a fesztivált szervező Bacovia Színház társulata által felajánlott Színészek a Színészekért díjat is megkapta. A Hess-t alakító Harsányi Attila nevével a hagyományoknak megfelelően márványcsillagot helyeztek el a színház előtti járdán. 2015-ben a Sex, drugs, gods & rock ’n’ roll című előadással díszmeghívottként szerepelt a fesztiválon az aradi társulat.

Idén az Aradi Kamaraszínház három előadását hívták meg a szervezők, amelyek közül kettő versenyben van a 7000 eurós fődíjért.  A zsűri tagjai: Török Ákos, Bács Miklós és Octavian Saiu.

A Gyerekességek című előadás rendezője Tapasztó Ernő, főszerepben Lung László Zsoltot láthatja a bákói közönség és a zsűri „a gyermeki lélek ártatlanságának, finomságának és titokzatosságának útján, amelyen Lung László Zsolt fájdalmasan humorosan viszi végig a nézőt, egészen az utolsó jelenetig, amikor is a barátja után vágyódó kisfiúra ráereszkedik az álombéli koporsó fedele”, írja az előadásról Nyemcsok Éva.

Egy vadonatúj előadás is bemutatkozik a fesztiválon, az Aradi Kamaraszínház, a magyarországi Nemzetiségi  Színházi Szövetség, a La Kati Cuadro Flamenco és a MASZK Egyesület produkciója, a
Guernica 80 – Minden Egész eltörött című flamenco táncelőadás, amely egy nő sorsán keresztül mutatja be a spanyol polgárháború borzalmait. Az előadás a háborúellenesség szimbóluma: a sarokkoppanás, mint a puska ropogása. Az előadás rendezője Tapasztó Ernő, a nő szerepében Inhof Katalin, a zenekar tagjai: Petz Bálint, Balogh Guszti, Ölvedi Gábor, Vajdovich Árpád Géza és Szakál Tamás.

A fesztivál off programjába díszvendégként, Harsányi Attila és Vihula Mihajlo Oroszok című színházi koncertjét is meghívták, amiben “minden, ami orosz, nem kicsit, nagyon”.  Az Aradi Kamaraszínház mindhárom előadást április 11-én, a költészet napján játssza.

Tovább a cikkhez →
0

GUERNICA 80

GUERNICA 80

GUERNICA 80

Minden Egész eltörött

 

Az Aradi Kamaraszínház, a magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség, a

La Kati Cuadro Flamenco és a szegedi MASZK Egyesület produkciója

 

A Guernica 80 – Minden Egész eltörött című produkció egy nő sorsán keresztül mutatja be a spanyol polgárháború (1936-1939) borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire ártatlan civilek voltak. Az előadás ott kezdődik, ahol a háború véget ér. A béke első napján. De ez a béke nem az egyén békéje. Ebben a békében „Minden Egész eltörött/Minden szerelem darabokban”. Töredékek és szilánkok. Az előadás a háborúellenesség szimbóluma: a sarokkoppanás, mint a puska ropogása.

Az előadás, autentikus flamenco és a magyarországi autentikus cigányzene jegyeit őrzi, felvonultatva a flamenco különböző stílusait, tiszteletben tartva e két kultura hagyományait ízlésesen ötvözve, létrehoz valami újat. Egyszerre tartalmaz flamenco tánc, táncszínház és koncert elemeket. A látványelemként használt flamenco ruha, kendővel és bata de cola (úszájos ruha) különlegessé teszi a színpadképet. Nem csak a szemet gyönyörködtető, de a zenei élményt nyújt az együttes magas színvonalú professzionális zenészek és hangszerek összhatása. A zene és tánc párbeszéde, zenészekkel való látványban gazdag kiegészítéssel. A „duende” nem maradhat el, a flamencóra jellemező dinamikus, szenvedélyes, mély és egyben könnyed előadásmód. „A duende az élet, a szenvedély, a duende egy forró szél, amely elröpít: színek, hangok, illatok, érzelmek és tánc, tánc, tánc a Mindenséggel.”
/Federico García Lorca/

 

: Inhof Katalin
Zenekar: Petz Bálint, Balogh Guszti, Ölvedi Gábor, Vajdovich Árpád Géza, Szakál Tamás

 

Koreográfia: Inhof Katalin

Zeneszerzés, átdogozás: Petz Bálint és Balogh Guszti
Szövegirás lovári nyelven: Balogh Guszti

Dramaturg: Tapasztó Ernő, Petz Bálint, Inhof Katalin

Fény: Ioan Horga

Hang: Cosmin Harbei, Lucian Carlan

 

Rendezte: Tapasztó Ernő

 

 

Tovább a cikkhez →
0

Színházi világnapi üzenet 2016

Színházi világnapi üzenet 2016

Anatolij Vasziljev

Szükség van-e színházra?
Kérdezik a színházban csalódott szakmabeliek ezrei és a színházba belefáradt emberek milliói.
Mire jó az?
A színház manapság jelentéktelenné vált a városokban és az országokban lejátszódó tragédiákhoz képest.
Mi számunkra a színház?
Aranyozott karzatok és páholyok, bársonyszékek, mesterkélt hangok, vagy ellenkezőleg, valami egészen más: – mocsokkal és vérrel borított fekete doboz, és benne egy rakás megvadult meztelen test.
Mit tud nekünk mondani?
Bármit!
A színház bármit el tud mondani.
Azt is, ahogy az istenek az egekben élnek, ahogy a rabok barlangokban szenvednek és ahogy a szenvedély felemel, a szerelem elpusztít, hogy mennyire nincs szükség jó emberre, hogy hazugság ural mindent, és ahogy az emberek a lakásaikban élnek, a gyerekek pedig – a menekülttáborokban, és ahogy visszatérnek a sivatagba, és ahogy elválnak a szeretteiktől, a színház mindenről képes beszélni.
A színház mindig volt, és örökké lesz.
Az eljövendő ötven-hetven évben különösen nagy szükség lesz rá. Mert valamennyi művészet közül csakis a színház az – ahol a szó szájtól szájig, a tekintet szemtől szemig, a mozdulat kéztől kézig, testtől testig hatol. Nincs szüksége közvetítőre. A színház a világ áttetsző fénye, se Dél, se Észak, se Kelet, se Nyugat – ő maga a fény, a világ négy sarkából árasztja el a világosság, és bárki számára felismerhető, közelítsen hozzá ellenségesen vagy barátságosan.
Különböző színházakra van szükség.
Valamennyi lehetséges forma közül elsősorban a színház archaikus formáira lesz igény. A rituális formák színháza nem állítható szembe a civilizált népek színházával. A világi kultúra egyre jobban kiüresedik, a„kulturális információ” kiszorítja az egyszerű, lényegi dolgokat, és elveszi a reményt, hogy egy nap találkozzunk velük.
A színház nyitva áll. Szabad a belépés.
Fenébe a kütyükkel és a számítógépekkel – menjetek színházba, foglaljátok el a zsöllyéket és a balkonokat, hallgassátok a szavakat és nézzétek az élő történeteket– itt van nektek a színház, ne becsüljétek le, ne hagyjátok ki rohanó életetekből.
Mindenféle színházra szükség van. .
Csupán egyetlen színházra nincs szükség – a politikai játszmák színházára, a politikai egérfogó színházára, a politikusok színházára, a politika színházára. És legkevésbé a mindennapi terror színházára – legyen bár egyéni vagy kollektív; nincs szükségünk a hullák színházára, az utcákon és tereken, a fővárosokban és vidéken folyó vér színházára vallások és etnikumok között.
Fordította: Kozma András
Forrás: ITI Magyar Központ

Tovább a cikkhez →
0
Page 3 of 15 12345...»